A Kelet-Mecsek vagy Keleti-Mecsek egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja ? és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő.

Gyakorlatilag egész területe védett, a 2007-ben 30 éves Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

A kisrégiót valamikor Hegyhátnak is nevezték, bár ezt kisebb területre értették a Zengő hegy környékén, mint a Kelet-Mecsek.

A magyar falusi turizmus hagyományos területe: a második világháború előtt indult falusi vendéglátást az 1990-es évek-ben újraélesztették és a kisrégió falvai ma sok szálláshelyet és szerteágazó szolgáltatásokat kínálnak az idelátogatóknak.

A Kelet-Mecsek alapvetően kétféle kőzettömegből épül fel: márgás és mészköves tengeri üledékek, amelyek közül a legrégebbiek a liász lotaringiai emeletéből származnak, illetve az alsó-kréta kori vulkanikus eredetű kőzetek, főleg a trachidolerit és a fonolit. E vulkáni kőzetek képződményei Magyarországon összefüggően csak a Mecsekben láthatók. Egyedülállók Kövestető és a Somlyó fonolitkúpjai. A vidék középső részéből sugarasan völgyek indulnak ki (mint a hidasi, óbányai, püspökszentlászlói és márévári völgyek), amelyek ezeket a jura és triász kőzettömegeket feltárják. A terület északi és északkeleti részében nagy miocén kori kőzettömegek is találhatók.

Maga a Kelet-Mecsek egyetlen hatalmas teknő, amit gyűrődések és törések tagoltak. A megbillent valamikori vízszintes rétegek helyenként egészen a függőlegesig tolódtak. Jellemző helyi geológiai jelenség a mésztufa képződés, például a Hidasi-völgyben és az Óbányai völgyben. Utóbbi márgás-mészköves kőzeteibe látványos formákat vájt az erózió, a rajta keresztül haladó patak. A Nyugat-Mecsekre jellemző karsztosodás a Kelet-Mecsekben csekély mértékű.

A Keleti-Mecsek fő vízválasztója a Hármashegy-Csengőhegy-Zengő-Kecskehát-Templomhegy vonal, amitől délre nincsen jelentős vízfolyás. A tőle északra eső vizeket a Völgységi patak gyűjti össze.

A Kelet-Mecsek átlagos éves csapadékmennyisége 711 milliméter, ez főleg nyári záporok formájában hull.

 

Oldalmenü
Naptár