A védett terület nagysága: 9361 hektár, ebből fokozottan védett 1180 hektár.
Elhelyezkedés: A Mecsek Komló, Pécsvárad és Szászvár által határolt területe.
Látogatás: Szabadon látogatható.
Kezelő: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága

A helybeliek szerint a Mecsek-hegységet az Isten jókedvében teremtette - és aki valaha járt itt, az elhiszi, hogy így lehetett. Lenyűgözően szép, és sokszínű tájai, több égtájat megidéző, gazdag élővilága, legendák és történetek sokasága által életre keltett, történeti emlékek által formált vidék ez.

A hegységet nagyjából a Komló és Hosszúhetény vonal választja nyugati és keleti részre. Az elsősorban mészkőből felépülő, a legmagasabb pontján  a Zengőn  majd hétszáz méteres magasságot elérő Kelet-Mecsek hegységét meredek szurdokvölgyek által tagolt széles hegyhátak jellemzik. A Mecsek felépítésében a mészkő mellett kréta időszaki vulkanikus kőzetek is részt vesznek. Az említett alapkőzeteken túl a Mecsekben több helyen is található jó minőségű és gazdaságos mennyiségben bányászható szén, amire a környék nehézipara települt egykor (sajnos ennek máig nem gyógyuló tájsebei több helyen is láthatók). A hegység legizgalmasabb geológiai jellegzetessége azonban a fonolit, ez a szürkés színű és rendkívül érdekes pengő hangot adó kőzet, ami a Köves-tető és a Somlyó jellegzetessége.
A Mecsek geomorfológiája rendkívül jellegzetes, mert a hegység közepétől  - a Kisújbánya mellett található medencétől - nagyjából körkörösen, sugárirányban kiinduló, feledhetetlen látványt nyújtó völgyek darabolják fel a röghegységet (talán az egyik legszebb az Óbányai-völgy).

Erre a területre is jellemző, ami jobbára a Dél-Dunántúl florisztikai sajátossága, hogy növénytársulásai többségének kialakításában egyaránt szerepet játszanak a pannon, az illír és a mediterrán növényfajok. A földrajzi meghatározottságon túl ebben a hegység alakja és időjárása is szerepet játszik. A meleg, gyakran mediterrán hőmérséklet, a napsütéses órák magas száma, a bőséges, több mint 700 mm éves csapadékmennyiség, a bővizű völgyek (volt idő, amikor több tucat vízimalom dolgozott a hegység völgyeiben), és a közel ötven forrás ideális környezetet nyújt még a legigényesebb növények számára is.
A hegység magasabb területeit bükkösök, az alacsonyabb részeket és a déli oldalakat gyertyános tölgyesek borítják. A kitettebb, rosszabb talajellátottságú, sziklás részeken bokorerdőket, míg a keskeny, hűvösebb völgyekben szurdokerdőket találunk. A mecseki erdők jellegzetes tulajdonsága, hogy - az ökológiai tényezők rendkívüli változatossága, a talaj és a felszíni formák mozaikossága miatt - az egyes erdőtársulások szinte minden esetben több fajból álló elegyest képeznek (a leggyakoribb elegyképző fajok a melegkedvelő magas kőris és a balkáni ezüsthárs).
A Keleti-Mecsek féltett mediterrán növényei a kaukázusi zergevirág, a baranyai peremizs, a csak egyes területeken, de ott nagy számban található szúrós csodabogyó, az olasz müge, a majomkosbor, és az aranyos baraboly is. A területen még fellelhető az igen ritka szarvasbangó néhány töve is és a gyakran nyolcvan centiméter magasra is megnövő óriás szegfű (Hármas-hegyen).
A terület legértékesebb növénye azonban a szépséges bánáti bazsarózsa, amely Magyarországon csak itt, a Zengő oldalában, a Nagymezőn él. A Pécsvárad és Hosszúhetény fölött húzódó Nagymezőn tavaszi hérics és egyes helyein fekete és leánykökörcsin, valamint agárkosbor is nyílik.
A Zengő déli oldalában található Magyarország egyik legszebb és legnagyobb szelídgesztenyés ligeterdeje, amelyben nem ritkák a több száz éves példányok sem.

A hegység madárvilága igen gazdag, hatvannál több faj fészkelése bizonyított: költ itt kék galamb, kis és örvös légykapó, fekete harkály, zöldküllő, hegyi billegető, a csendesebb erdőrészekben fekete gólya. Ragadozók közül, a közönségesnek számító héján és egerészölyvön túl, fészkel a darázsölyv és a békászó sas is.

A Mecsek kultúrtörténeti szempontból is értékes és gazdag, váraihoz, völgyeihez, a hegység kőképződményeihez szép legendák sokasága kötődik. A Magyaregregytől délre, a Várvölgynél található, a tatárjárás után épített Máré-várához csakúgy, mint a gyönyörű fekvésű Mecseknádasd mellett található Réka-várhoz. A Mecsekben római kori leletek sokasága került elő, de hasonlóképpen értékes az Árpád-kori templom Mecseknádasdon, és a pécsváradi apátság romjai. Óbánya és Kisújbánya környékéről pedig a 18. századból származó - betelepült német mesterek által használt - üveghuták maradványai kerültek elő, míg Máza-Szászvár az újabb időket bemutató bányamúzeummal várja a látogatókat.
Érdemes megnézni az elnéptelenedett, majd üdülőfaluként újjáéledt és helyreállított Óbányát, és a püspökszentlászlói kastély értékes arborétumát.

 

 

Oldalmenü
Naptár